A planetárium születése
Noha a jólértesültek pontosan tudják, hogy a címben jelzett planetárium már jóval cikkünk előtt létrejött (egészen pontosan 2021. július 31-én történtek az első nyilvános vetítések), a hivatalosan is engedélyezett módon viszont csak 2021. augusztusában kezdődhetett meg a működés, fizetett főállású dolgozók pedig csak szeptember 1-től kezdték meg munkájukat az új intézményben. A sietség bevállalásának oka az volt, hogy Baján 2021-ben július 31-én rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját, és ez a monstre program a város új kultúrkincse számára méltó bemutatkozási lehetőséget jelentett. Ezt nem lehetett kihagyni! Az est során, 18 és 24 óra között 150 fő érdeklődő nézte meg a debüttáló kisplanetárium teljes kupolás filmvetítéseit. A működtetésre összetoborzott új kis csapat tagjainak nem kis erőfeszítésébe került, hogy erre a napra minden együtt álljon, és működőképes legyen.
Hogyan születik egy új planetárium? Nem mindig a semmiből – bár tekintve, hogy hazánkban 2011 előtt mindössze 3 planetárium volt, így az elmúlt 14 év során született új planetáriumok többsége minden előzmény nélkül, újonnan felépített épületben alakult meg. A bajai planetáriumnak volt előzménye: a kialakítás alapjául kiszemelt épület 1955 óta létezett, és a rendszerváltozás körüli néhány évet leszámítva mindig is a csillagászatot szolgálta. „Csupán” át kellett alakítani a vetítőkupola fogadására, és a rossz állapotban lévő kapcsolódó helyiségeket is „európai” stílusúra felújítani, hogy a 2015 körül már igen lepukkant állapot helyett egy látogatókat vonzó, kellemes és méltó környezetben folyhasson az ismeretterjesztés.
Bajai planetárium létrehozásán mindig is gondolkodtunk, mint oly sok más ismeretterjesztő is hazánkban. Ehhez sok helyen megfelelő ingatlan keresése és kiválasztása is társult az ötletelési időszakban, majd utána jött az áhított planetáriumi műszer kiválasztása, és a vetítőkupola technikai kialakításának. Nálunk Baján nyilvánvaló volt, hogy ha valaha is sikerül planetáriumot létrehozni, az vagy a szegedi úti csillagvizsgáló területén, vagy a Tóth Kálmán u. 19. alatt lesz, ahol 1955-1986 között a Bajai Obszervatórium működött. A szegedi útra történt teljes kitelepülésünk után 10 évvel az egyik épületszárnyat két lépésben (1996-ban az irodát és kupolaépületet, majd 1999-ben az előadótermet) visszaadta működtetésre a Városi Önkormányzat. A vetítőkupolát sokféle, olcsóbb technológiákkal is előállíthatónak gondoltuk, így elsősorban a céljainknak megfelelő minőségű planetáriumi projektor kiválasztása volt sokáig a főkérdés. Több gyártóval is folyamatos levelezésbe kezdtünk, de a Zeiss vetítők elérhetetlen árúak voltak, az amerikai Spitz vetítők pedig egyszerűen nem tetszettek. Így a japán GOTO cég legkisebb, fix telepítésű modelljei közül gondoltunk választani. 1998. szeptemberében e sorok írója el is látogatott Japánba, és a csillagász kollégák segítségével megtörtént a személyes kapcsolatfelvétel is a gyártóval, látogatást sikerült tenni a gyárban, és a konkrét megrendelési csomag tartalmát és árát is lefikszáltuk. Technikatörténeti érdekesség, hogy ekkor mutatták meg büszkeségüket: a még fejlesztés alatt álló IMAX vetítőrendszert (ami akkor még extra nagy képkocka méretű analóg filmre készült), egy kis befogadóképességű gyári teszt-vetítőteremben. A megtekinthető mintafilm egy vulkanizmusról szóló látványos film volt. Hazatérve egy éven belül körvonalazódott egy új épület víziója, amely a szegedi úti (akkoriban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által fenntartott) csillagászati kutatóintézet területén létesült volna, és olyan terekkel bővítette volna a pusztán észlelőállomásnak készült szűkös épületet, amelyre immáron nagyobb igény mutatkozott: oktató-ismeretterjesztő előadóterem, vendégszobák, laborok – valamint a Megyei Önkormányzat által is szorgalmazott bevétel-termelő turisztikai hasznosítást is megcélzó planetáriumi helyiség. A pár éven belül elkészült terveket Szász Mária építészmérnök dolgozta ki, és az 5 évre szóló építési engedélyt is megkaptuk. Mindez egy kültéri látványelemekkel kibővített „Földi Univerzum Tudományos Látványpark” projekt név alatt kerekedett ki, és 2008-tól kezdve nekifogtunk a pályázati úton történő forrás-szerzésnek.
Sajnos a legígéretesebb, területfejlesztési alaphoz benyújtott pályázatunkat egy súlyos menedzseri tévedés miatt „formai okokból” el kellett utasítsák (új épület építésére adtuk be a támogatási igényt, és elkerülte a menedzser figyelmét, hogy csak „épületbővítés”-ként kellett volna az egészet megvalósítani – amire egyébként szintén voltak kész rajzok). A pályázati terv viszont elnyerte a DARFÜ érdeklődését, és minden segítséget felajánlottak az irányba, hogy egy következő kiírás esetén minden hasonló hibától mentesen adhassuk be újra az elképzelésünket. Sajnos a ránk tört banki világválság jó pár évre elmosta a pályázati lehetőségeket, de a kedvünket is… 2011-ben a Megyei Önkormányzatoktól elvették, és közvetlen állami irányítás alá vonták az intézményeket, így a szegedi úti kutatóintézetet is. A 2012-ben lejáró építési engedély meghosszabbításánál kisebb gondunk is nagyobb volt – mivel ekkorra már a kutatóintézet is a megszüntetés rémképével küszködött. Így a terv „fiókba került”, bár a jövő számára időközben a komplett terv-csomag digitalizálása is elkészült (Hegedüs Anett munkájaként), és DVD-n várja a feltámadását…
Ezek alatt az évek alatt azonban óriási dolgok történtek a planetáriumi technika világában: megjelentek az olyan minőségű, folyamatosan csökkenő árú digitális projektorok, amelyek megfelelő optikával (gömbtükör vagy halszemoptika) már elfogadható minőségű digitális égboltot tudtak vetíteni (eleinte még csak kisebb, 5-6 m-es átmérőjű kupolákra). A drága planetáriumi műszer-árak miatt saját planetáriumra sóvárgó tömeges érdeklődés hamar megszülte az olcsóbb vetítőkupola-megoldásokat is – pl. legelőször merev, egyenes csövekből kialakítható, félgömböt közelítő „geodóm” struktúrára rögzíthető, arról lelógatott textil felület formájában. Egy felvidéki magyar amatőrcsillagász-ismeretterjesztő barátunk, Nagy Sándor (Bős, Szlovákia) 2008. június 6-án és 7-én mutatta be Baján, a Tóth Kálmán utcai előadótermünkben felállított, saját fejlesztésű, 5 m átmérőjű geodóm vetítőkupoláját, és gömbtükrös digitális planetáriumi megoldását. Ma már állíthatjuk: ezzel az akcióval történelmet sikerült írni, mert olyan meggyőző volt az elérhető árú új stílusú megoldás, hogy biztosak voltunk benne: belátható időn belül lesz Baján is planetárium – és a hamarosan bekövetkezett szegedi úti pályázati sikertelenségek után ennek kijelölhető helyszínét is valamilyen módon a Tóth Kálmán utcai ingatlanon képzeltük el. Hazánkban 2011-ben kezdte el működését az első, oktatási célra már jó minőségűnek tekinthető mesterséges csillagos égboltot kivetíteni képes digitális planetáriumi vetítő (Digitarium Epsilon modell, az ELTE TTK épületének tetején található planetáriumban), és innentől kezdve gombamódra szaporodtak a mobil és fix telepítésű planetáriumok országszerte.
Miután számtalan hazai digitális planetárium létrejötténél tevékenyen közreműködtünk, szép lassan kialakult a bajai terv is: a szegedi úti kutatóintézetet sikerült az ismételt bezárás alól átmenteni (2015-ben átvette a Szegedi Tudományegyetem, amely a mai napig prosperáló működtetést biztosít), így újra elő lehetett venni a Baja belvárosában működő ismeretterjesztő létesítmény planetáriummá fejlesztésének kérdését. Hogy ez milyen formában valósítható meg, úgy, hogy a 2008-as világválsághoz hasonló más gazdasági mélyrepüléseket is át tudjon vészelni – Hegedüs Anett által 2017-re elkészült tervek alapján körvonalazódott. Egy olyan terv készült a Tóth Kálmán utcai keleti épületszárny felújítására, amely egy korszerű, az új energetikai minőségi követelményeket is teljesíteni képes technológiát alkalmaz: a gázfűtéssel való teljes szakítással hőszivattyús megoldásra tért át. Az előadóterem födémjének részbeni eltávolításával középen kialakítható lett egy kb. 5,5-6 m átmérőjű, kör alakú szabad nyílás, amely fölé egy kupola emelése vált lehetővé. Többféle műszaki megoldás mérlegelése után alakult ki a végső terv: egyedileg legyártott acél ívekre rögzített fa burkolat, hőszigetelés, és kívül flexibilis bitumenzsindely borítás. A teherhordó kupolaszerkezet közepére felül egy acélsodronyos csörlőt terveztünk felszerelni, ami egy D=5 m átmérőjű geodóm típusú, 3 rétegű textil vetítőkupola szerkezetet tart meg, a padlószint felett változtatható magasságban. Az így „elvesző”, nagyon fontos előadótermünket a hátsó épületrész fölé tervezett emelet-ráépítéssel gondoltuk pótolni, ami fölötti terasz kialakításával még azt is „megnyertük”, hogy a bemutató csillagda udvarát teljesen benőtt fák miatt elvesztett bemutatóteret egy új, kiváló horizontú új észlelőtér váltotta fel. Az építési engedélyt 2017. március 24-én kaptuk meg. A tervek készülésével egyidejűleg a tervünket támogatóktól már megkaptuk azt a tippet is, hogy hova adjuk be a költségek fedezésére pályázatot: az ekkor kiírt második körű Magyar-Szerb Interreg projekt IPA pályázatára. A pályázat beadásához szükséges szerb oldali partner is hamar meglett: a belgrádi obszervatóriumi kapcsolatainkon keresztül találtuk meg egymást az Újvidéki Tudományegyetem Természettudományi Intézetének fizikusaival. A pályázatba erős motivációval szállt be az Újvidéki Egyetem vezetése is, biztosítva a szerbek részére elég tetemes mértékűként előírt (15%) önerőt is. A magyar oldali fő pályázó a Bajai Obszervatórium Alapítvány lett (szerencsére ezidőtájt már meglévő, más irányú pályázati sikerei miatt teljesíteni tudta az előírt minimális feltételeket), és az előírt 5% önerő biztosításával Baja Város Önkormányzata is nagyban támogatta s pályázatot. A turisztikai célokra kiírt programra beadott pályázatunk eredeti (angol) megnevezése is ezt tükrözte: „Vojvodina and Bács-Kiskun Night Sky as a Novel Touristic Attraction” (hivatalos rövidítése VoBaNISTA lett, éveken át közkedveltté vált módon így emlegette mindenki a programot). A „HUSRB/1602/31/0197” kódszámot kapott támogatás közel félmillió EUR keretet biztosított a határ két oldalán megvalósítani kívánt közös célokra, amiből Baja pontosan 250.000 EUR-t kapott. A nyertes minősítésről szóló E-mail 2017. december elsején érkezett, de a szerződéskötésig és az előleg megérkezéséig még eltelt némi idő – így végül 2018. március 1-én indulhatott a projekt.
Minthogy szűkös anyagi forrásaink miatt elég kis csapattal fogtunk bele a pályázati munkába, legtöbbünk társadalmi munkában, főállása mellett – egyedül Pásztor Emília, részmunkaidőben foglalkoztatott pályázati menedzserünkre támaszkodva küzdöttünk a számunkra teljesen újszerű, szokatlan EU-s pályázat szabályrendszerének megértésével, és pénzügyi kezelésével, és az építési beruházások minden nyűge is ránk szakadt. Olyan előre nem látott problémák tömkelegébe futottunk bele, amire korábban senki sem hívta fel a figyelmünket: a városi gázrendszerről való leválás, az új elektromos megoldáshoz az egész ingatlan áramellátásának átalakítása – és mindezekhez szükséges engedélyek megszerzése, az érintett energia-szolgáltatók hónapokon keresztül elhúzódó lassú teljesítése, stb. Az ingatlan társasházi mivolt miatt minden érintett lakótárs ill. bérlőtárs, valamint minden szomszéd hozzájárulásának megszerzése szintén sokáig tartott. Végül a hosszadalmas közbeszerzési eljárással tovább nyújtva, 2019. december 6-án sikerült szerződni a kivitelező céggel (Éprema Kft), és az építési naplót pedig 2020. január 16-án nyitották meg, ami az első „kapavágást” is jelentette.
Időközben a világra rátört újabb válság: a COVID járvány lezárásai miatt akadozni kezdett a helyszíni munka tempója, majd végképp megpecsételni látszott a pályázat sikeres végrehajtását a pandémia hamar eszkalálódó „mellékterméke”: az építőanyagok, majd ezek nyomában az egyéb építési költségek rohamos növekedése! Ezt egy ügyes trükkel végül ki tudtuk védeni: a mérnökünk velünk és az IPA központi titkársággal folyamatosan egyeztetve megtalálta azt a lehetőséget, amivel a teljes felújítási-átalakítási-épületbővítési terv szétválasztható két részre úgy, hogy a VoBaNISTA projekt fő vállalásai még teljesíthetőek maradjanak, de a teljes építési költség kb. lefeleződjön. Egy későbbi második pályázati kör finanszírozására maradt az emelet-ráépítés, az épület díszítő elemei, a kapu, a történelmi csillagda épületének felújítása, és az új planetáriumi vetítőberendezés. Sajnos még így is banki hitelt kellett alapítványunknak felvenni, hogy kifizethetővé váljon minden, az első körbe tervezett tétel. A pályázat módosítási kérelmét (amely az időközben elszenvedett időcsúszás miatt a záró határidőt is későbbre kellett, hogy tolja), és a két részre szétvágott terv módosított építési engedélyét 2021. áprilisában kaptuk meg. Ezzel, újra lendületet kapott a kivitelezés, amihez később még rásegített a nyár elejére feloldott COVID-zárlat – és így vált lehetővé, hogy 2021. július végére már beszerelhessük az egyelőre kölcsönbe kapott vákuum-szivattyús vetítőkupolát, és egy ideiglenes fémkeretre szerelt lézeres fényforrású Optoma projektorból álló planetáriumi vetítőt, és a Múzeumok éjszakájára már bemutathattuk Baja közönségének az új planetáriumot.
Még folyt az építkezés, amikor új IPA támogatási forduló került kiírásra, és lehetőség nyílt a második ütem megvalósítására is. A szerb partner is beleegyezett az új projekt elindításába. Mivel az Interreg-IPA-nál elvárás, hogy ne szóról szóra ugyanazt folytassák a pályázók, mint a már korábban elnyert pályázatnál, ezért sok helyen új célokat fogalmaztunk meg, és máshová kerültek a hangsúlyok. Ez a pályázat már okozott egy kis izgalmat, mert első körben nem kapott támogatást, csak várólistára kerültünk – azonban a korábbi IPA kör pénzmaradványai-, ill. a nyertes pályázatok között valamilyen okból előforduló szerződésképtelenség miatt megmaradó keretből már nyáron értesítettek, hogy mégis támogatják a projektet! Az új projekt címe „Enhancing Long Evolution of Cosmos-inspired Tourist Regional Attraction” lett, azaz elfogadott rövid nevén ELECTRA. Az IPA rendszerén belül HUSRB/1903/31/0046 kódszámot kapott. A szerb fél költségvetéséből jelentősebb részt lefaragtak, Alapítványunk viszont megkapta az eredetileg kért 250 ezer EUR-t ismét. Az eredetileg tervezett futamidő 2021.09.01-2023.02.28. volt, látszólag bőven elegendő a vállalások – köztük az építkezés második ütemének teljesítésére. Nagy volt az öröm. Azonnal újrakezdődött az oktatási-ismeretterjesztési munka, fel tudtunk venni embereket, és egy programokban gazdag másfél éves időszak kezdődött. Egymásnak adták az iskolai csoportok a kilincset. Az eredeti futamidő végéig 3300 fő dokumentált látogatónk volt, ami messze felette volt az eredeti vállalásunknak.
Az eszközbeszerzések is megtörténtek, noha a közbeszerzési eljárások mindig okoztak késedelmet, és az építkezés befejezésének tendereztetése olyannyira elcsúszott, hogy 2022. év végéig nem sikerült eljutni a kivitelezővel történő szerződéskötésig. Az izgalmainkat fokozta, hogy az IPA központ kimondta: 2023. október 31. lehet a legkésőbbi határidő minden tevékenység befejezésének, mert maga az IPA ciklus is zárul. A kért határidő módosításunkat eddig az időpontig engedték kitolni. A második ütem építési munkái végül 2023. március 21-én indultak újra. Szerencsére a kedvező időjárás, és a kivitelező cég maximálisan segítőkész hozzáállása miatt a megjelölt határidőre minden eltervezett építési-felújítási munka elkészült, és az elrendelt helyszíni ellenőrzés időpontjára már a használatbavételi engedélyt is megkaptuk! A kedélyeket emlékezetes módon felborzolta még 2023. nyarán a hitelező bankunk váratlan lépése, miszerint a hitelkeretünket 1 hónapon belül meg akarták szüntetni, ami a teljes visszafizetést is jelentette volna – miközben az ütemezett építkezés jónéhány rész-számlájának kifizetéséhez még szükség volt a hitelre (a pályázati visszatérítések mindig utólag, és több hónapos késéssel jöttek meg). Szerencsére ezt az akadályt is sikerült elhárítanunk: kínkeserves adminisztrációs eljárással december 31-ig ki tudtuk tolni a hitelkeret teljes visszafizetését.
Az már csak „hab a tortán”, hogy végül a végső pályázati beszámoló elfogadása, és a fennmaradt utolsó támogatási rész-összeg csak 2024. februárjában érkezett meg a számlánkra, és enélkül a közel 18 millió Ft hitelkeret visszafizetése emberfeletti teljesítmény volt, de több magánszemély és két cég is Alapítványunk segítségére sietett jelentősebb összegű kölcsön összeg biztosításával. Ezek maradéktalan visszafizetése egész e sorok megírásának idejére húzódott el. Most tehát itt állunk, végre tartozás-mentesen, de kiürült számlával, és 2024. első felében beadott valamennyi pályázatunk sikertelenségével. Még az újabb köri IPA pályázatunkat is elutasították, ami pedig úgy véljük, jelentősen új elemeket és remek ötleteket tartalmazott, a résztvevő szervezetek száma 6-ra nőtt (közte Csongrád megyei, és szabadkai szervezetekkel is), és a megpályázott keret jóval 1 millió EUR fölé futott.
Azonban csapatunk lelkesedése határtalan – adtunk a térségnek egy jól felszerelt, tetszetős küllemmel, és korszerű beltartalommal rendelkező digitális planetáriumot, egy új előadótermet és észlelőteraszt, ami városi kör panorámát is nyújt az ide látogatóknak. Felújított történelmi kupolaépületünk pedig egy kiváló 150/1800-as hazai építésű valódi triplet APO refraktorral várja az érdeklődőket. A nagyon akadozva, elsősorban társadalmi munkában elindult működésünk első nagy sikere a 2024. június 20-i Múzeumok Éjszakája volt, ahol a felfokozott érdeklődés több, mint 350 fő látogatót vonzott a kiteljesedett intézményünkbe, amely immáron a Borbás Mihály Látogatóközpont hivatalos névvel rendelkezik, míg ennek részegységét a régi szóhasználattal mind a mai napig Bajai Bemutató Csillagvizsgálóként emlegetjük mi is, a planetáriumot pedig Csillagleső Planetáriumnak nevezzük. Otthont adunk a Bajai Tudományos Ismeretterjesztő Egyesületnek (TIE), és az MCSE „Bácskai” Helyi Csoportjának, valamint Vidovits Iván festőművész által rendszeresen szervezett képzőművészeti kiállításoknak. Klubkoncertjeink újraindításán is gondolkodunk, és Ladányi Johanna segítőnk már városi gyerekrajz pályázatot is megszervezett és lebonyolított. A munkaügyi központ 1 fő támogatott alkalmazásával segített abban, hogy a 2024/25 tanévnek újra főállású alkalmazottal induljunk neki. Rengeteg tervünk van, a városi csillagász szakkör újraindításától kezdve a térségi iskolák kihelyezett speciális foglalkozási helyszínévé váláson keresztül (a Tankerület támogatásával) a több bajai turisztikai célpont összefogásával tervezett városi kulturális bérlet-rendszer tagintézményévé válásig, és a hazai csillagászati bemutatóhelyek méltó tagságáig.
– Hegedüs Tibor
(A történet a Meteor „Új planetárium született Baján” cikkei alapján íródott.)